Bálint Györgyi: Tibet hangtálak és egészségmegőrzés című könyvéből

Hangtálak, ötletek egyéni használatukhoz

A keleti gyógyítói filozófia az európaitól eltérő elméleti alapokon és hagyományokon nyugszik. Lényege az, hogy testünk és lelkünk egységes egész. Egy összetett, de stabil rendszert képez, amelyet talán a harmónia szóval írhatunk le a legpontosabban. Ha az ember harmóniában él a természet törvényeivel, úgy egységes és kiegyensúlyozott lesz, mivel az életenergia szabadon és egyenletesen tud hatni a testben. Az energia információ is egyben. A testen az úgynevezett csakrapontok, akupunkturális felületek, sávok, csatornák úgy működnek, mint valamiféle rádióantennák: energiát adnak le és vesznek fel a környezetükből, rendszerint annyit, amennyi a működésükhöz, az egyensúlyi állapothoz szükséges.

A hangterápia, rezgésterápia gyakorlata ősi megfigyeléseken alapszik. A hagyományos gyógyítói eljárásokat részben kiegészíthetik, a gyógyulási folyamatokat felgyorsíthatják. Keleten polgárjogot nyert már akkor, amikor a nyugati (tablettával és szikével végzett) orvoslás technikái még ismeretlenek voltak.

A tibeti hangtál bronzból készült hangadó eszköz, melyet a keleti (és mostanában a nyugati alternatív) gyógyászatban is használnak. A különböző típusok közös jellemzője, hogy megszólaltatva erős, felharmonikusabban gazdag hangzásával a testre és a pszichére egyaránt hatással van. Ezek a hatások egyfajta harmonizáló, gyógyító, energetizáló, relaxáló következményekkel járnak. A hangtál alighanem az egyik legismertebb hangterápiás eszköz. Az ismertség azonban ebben az esetben viszonylagos: aki még soha nem használta a hangtálat, talán csak egy érdekes tárgynak gondolja. Pedig ennél sokkal többről, a hangoknak az emberre gyakorolt jótékony hatásáról van szó.

Hangokkal, harmóniákkal létrehozhatók azok az egészséges energetikai minták, melyek a test-szellem-lélek egyensúlyát megteremtik

A hangoknak gyakran sikerül az, ami a gyógyszereknek sem mindig: gyógyíthatják testünket-lelkünket. Számos tudományos kísérlet igazolja, hogy a hangok, a ritmusok, a dallamok nemcsak a lelki állapotunkra gyakorolnak hatást, hanem testi működésünkre is: befolyásolják például légzésünket, pulzusunkat, vérnyomásunkat. (betegségek kiegészítő kezelése hangtálakkal következő cikkben)

Relaxálás hangtálakkal

Kinek ne lennének olyan napjai, amikor idegei a pattanásig feszülnek, s úgy érzi, a folytonos stresszt szinte már elviselhetetlennek tartja. Ilyenkor nem segít más, mint egy kis lazítás.

Ismert, hogy szoros kapcsolat áll fenn a stressz-állapotok, illetve bizonyos betegségek között. Vizsgálatok kimutatták, hogy a relaxált testben jelentősen javul a szervek vér-és oxigénellátása. A vérnyomás normalizálódik, előnyösen változik a koleszterinszint, javul a sejtek regenerációja, megszűnnek az alvásproblémák, megnő a vér endorfinszintje, ami amellett hogy csökkenti a fájdalomküszöböt, kellemes közérzettel jár. Sok embernek megvan a maga jól bevált módszere a stressz oldására. Van aki könyvet olvas, más zenét hallgat vagy hangszeren játszik, netán sportol, vagy egyéb feszültségoldó tevékenységet végez.

Azok, akik vállalkoznak a hangtálak segítségével történő relaxálásra, próbálkozásuk és gyakorlásuk eredményeként több érzékelést is fejlesztő tapasztalatot szerezhetnek.

Hangtálak használata történhet ülő helyzetben (földön vagy széken ülve) vagy fekvő helyzetben, testre vagy test mellé helyezve a hangtálat, közepesen kemény ütővel megütve a pereménél, majd váltogatva az ütések erejét és ritmusát. Kipróbálhatjuk először kinyújtott tenyerünkre helyezve, ütéssel rezgésbe hozva a hangtálat. Azonnal érezni fogjuk a rezgést a tenyerünkben és a karunkban, innen az energia a vállon át a mellkasba és a hasüregbe is átvezetődik.

Ha úgy döntünk, mindennapjaink részévé tesszük a hangtálak használatát, azt az eredményt várhatjuk, hogy mindennapi életünk megtelik nyugalommal. A hangtálakkal való relaxálás után visszatérve hétköznapi foglalatosságainkhoz, magunkkal fogjuk vinni a megtapasztalt nyugalmat, nyitottságot, békességet, jó kedélyállapotot.

Ázsia kolostoraiban a szerzetesek közlése szerint rizses tálként funkcionáltak a hangtálak, tárolásra használták, és ők maguk ettek belőle. Talán felmerül a kérdés: hogyan kapcsolódik egymáshoz az egészségmegőrzés és a hangtálak konyhai eszközként való használata? A mai táplálkozástudományi kutatások alapján tudjuk, hogy az ásványi anyagok, nyomelemek szervezetünk számára különösen fontosak. Nem szolgáltatnak ugyan energiát a testnek, nem is vitaminok, ám bizonyos mértékben a szervezet egységes működéséhez mindenképpen szükségesek.

A terápiás célra alkalmas hangtálak általában hét fém ötvözetéből készülnek. A hagyomány szerint ezek a fémek a következők: arany, ezüst, réz, vas, ón, cink, higany. A Himalája közelében élőknek nem adatott meg, hogy egész évben kiegyensúlyozottan táplálkozzanak, zömmel friss növényi ételekből álló táplálék kerüljön az asztalukra. Meg kellett elégedniük a napi egy tál árpakásával, rizzsel, ehető gyökerekkel, vajas teával, hiszen a kősivatagok, magashegyi sztyeppék vidékén a növénytermesztés szűkös javakat adott. Mivel a többféle fémet tartalmazó edényekből a savanyú ételek kioldják a nyomelemeket, ásványi anyagokat, így állandó használatukkal, a bennük való főzéssel és ételtárolással könnyebben elkerülhették a hiánybetegségek kialakulását.

Érdekesség:

Az egykor élt kovácsok csak akkor készítettek hangtálakat, ha munkavégzés közben a feleségük is jelen volt. Ez azon a felfogáson alapult, hogy az univerzumban a két őserő, a yin és a yang egymást kiegészítő energiája jelenti a teljességet.